Mi jellemzi a pszichotikus zavarokat?

A pszichotikus zavarok, mint például a szkizofrénia, súlyos mentális betegségek. Ezek a zavarok megváltoztatják a beteg tiszta gondolkodásra való képességét, megakadályozzák a logikus döntéshozatalt, az adekvát érzelmi reagálást, a hatékony kommunikációt, a realitás érzékelését és a megfelelő viselkedést. A tünetek súlyosbodása esetén a pszichotikus zavarban szenvedő betegek egyre jobban elszakadnak a valóságtól és képtelenné válnak a mindennapi élet elvárásainak megfelelni.

Milyen tünetek fordulhatnak elő a pszichotikus zavarokban?

Nem minden betegnél egyformák ezek a tünetek és a betegség fennállása során is változhatnak. A legfontosabb tünetek a hallucinációk és a téveseszmék.

A hallucinációk szokatlan érzékelési tapasztalatok vagy aktuálisan nem jelen levő dolgok észlelése, mint például olyan tárgyak vagy személyek látása, akik nincsenek jelen, hangok hallása anélkül, hogy valaki szólna hozzájuk, furcsa szagok vagy ízek észlelése kiváltó ok nélkül vagy akár a bőrön olyan érzések észlelése (pl. bogarak mászása), amit nem valaminek az érintése vált ki.

A téveseszmék olyan tévhitek, téves meggyőződések, amelyek folyamatosan jelen vannak, összerendezettek és az őket cáfoló logikus, megfelelő magyarázat ellenére sem változnak meg, múlnak el. Például az a személy, aki úgy gondolja, hogy az étele meg van mérgezve, akkor sem változtat álláspontján, ha bebizonyítják számára, hogy étele nem mérgezett.

Egyéb lehetséges tünetek:
-    zavaros, inkoherens beszéd
-    zavart gondolkodás
-    furcsa, akár veszélyes magatartás
-    meglassult vagy szokatlan mozgás
-    a személyes hygiene elhanyagolása
-    érdeklődés vesztés addigi kedvelt tevékenységekben
-    problémák a munkahelyen, iskolában vagy a kapcsolatokban
-    hideg, kifejezéstelen ábrázat az érzelmek kifejezésének képtelenségével
-    hangulati hullámzás vagy más hangulati tünetek, mint depresszió vagy mánia

 

A pszichotikus zavarok típusai

Szkizofrénia
Az ilyen betegeknek megváltozik a magatartásuk, sokszor furcsává, szokatlanná, bizarrá. Gyakran fejlődnek ki téveseszméik (kóros meggyőződések, gondolatok) és gyakran jelentkeznek hallucinációik. Csökken a teljesítményük a munkában, iskolában és a szociális működések területén. Kapcsolataikból visszahúzódnak, gyakran izolálódnak. A szkizofrénia diagnózisának felállításához az is szükséges, hogy a betegség tünetei többé-kevésbé jelen legyenek legalább hat hónapon keresztül.

Szkizoaffektív zavar
Ezeknél a betegeknél a szkizofrénia tünetei valamely hangulati zavar tüneteivel keverten jelennek meg. Így vannak, akiknél a szkizofrénia tünetei mellett depressziós tünetek, vannak, akiknél mániás tünetek jelennek meg vagy akár a kettő felváltva.

Szkizofreniform zavar
Ezeknek a betegeknek olyan tüneteik vannak, mint a szkizofréneknek, de tüneteik fennállási ideje egy és hat hónap között van.

Rövid pszichotikus zavar
Ezeknél a betegeknél a pszichotikus viselkedési szakaszok nagyon hirtelen jelentkeznek és rövid ideig tartanak, azokat gyakran egy nagyon intenzív stresszhatás váltja ki, mint például egy közeli hozzátartozó váratlan halála.

Téveszmés (paranoid) zavar
Ezeknek a betegeknek olyan téveszméik vannak, amelyek olyan élethelyzeteket tartalmaznak, amelyek akár meg is történhetnének velük, de mégsem valósak. Gyakran gondolják például azt, hogy az utcán valaki követi őket, mások összeesküdtek ellenük vagy akár azt, hogy valamilyen betegségük van. Ezek a téveseszmék legalább egy hónapig fennállnak náluk.

Indukált (megosztott) pszichotikus zavar
Erről a pszichotikus zavarról akkor beszélünk, ha valakinél azért jelennek meg téveseszmék, mert egy hozzá érzelmileg közelálló másik személynél már jelen voltak azok.

Kémiai anyag által indukált pszichotikus zavar
Ezt az állapotot valamilyen drog vagy alkohol használata vagy megvonása váltja ki. A betegnek hallucinációi, téveseszméi alakulnak ki, a gondolkodása és beszéde zavarossá válik.

Testi betegségek által kiváltott pszichotikus zavar
Hallucinációkat, téveseszméket és más pszichotikus tüneteket olyan betegségek is kiválthatnak, melyek megváltoztatják az agyműködést. Ilyen lehet például egy agysérülés vagy agydaganat.