A depresszióról röviden

Mi is a depresszió?

A depresszió egy gyakori lelki zavar, nagy nemzetközi vizsgálatok szerint férfiak 5-12%-ánál, nők 15-25%-ánál fordul elő az életük során legalább egy alkalommal. Tehát a nők között kb. kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiak között.

A depresszió felfogható betegségként. Leggyakrabban két lelki zavar, az uipoláris- és a bipoláris zavar formájában jelenik meg, de társulhat más lelki zavarokhoz, illetve testi betegségekhez is. Egyes esetekben látszólag minden külső hatás nélkül jelentkezik,

más esetekben egy környezeti károsító tényező - a lelki stressz – hatására jelenik meg. A ma elfogadott álláspont szerint több tényező együtthatása alakítja ki. Így létrejöttében szerepet játszhat például örökletes hajlam, az idegrendszert a magzati fejlődés alatt vagy gyermekkorban érő ártalmas biológiai hatás, a betegre – főként a korai életkorban vagy tartósan – ható lelki stressz (pl. közeli hozzátartozó elvesztése vagy visszaélések), de elősegíthetik (főleg krónikus) testi betegségek, illetve az ezekre szedett egyes gyógyszerek is.

Depressziós tünetek

A depresszióval kapcsolatban korábban kialakított tudományos álláspont elsősorban a depresszió lelki tüneteit veszi számba a diagnózis felállításakor. Napjainkig azonban egyre több kutatási eredmény támasztotta alá, hogy legalább ilyen fontosak, gyakoriságuk miatt még talán fontosabbak is a depresszió testi tünetei. Egyes felmérések szerint a depressziós betegek 2/3-a – ¾-e testi panaszai miatt keresi fel orvosát.

De beszéljünk először a lelki tünetekről. Az egészséges élethez is hozzátartozik a hangulat bizonyos fokú ingadozása. Az élmények sokasága ér minket nap, mint nap, ezek hatására időnként rossz, időnként jobb hangulatunk lehet. Persze ez még nem depresszió.

Depressziós tünetekről akkor beszélhetünk, ha az alábbi tünetekből tartósan (több mint két hétig) több is egyidejűleg fennáll:
•    hangulatom tartósan rossz
•    a korábban örömöt jelentő dolgokban már nem lelem örömömet
•    korábbi önmagamhoz képest semmit sincs kedvem csinálni
•    sokat sírok, reménytelennek látom helyzetemet
•    bűntudat gyötör, vádolom magam dolgokért
•    indokolatlanul koncentráció- és/vagy döntésképtelen vagyok
•    iskolai- vagy munkahelyi teljesítményem romlik
•    halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolataim vannak

Másodszor pedig tekintsük át a testi tüneteket.

•    alvásom/étvágyam jelentősen megváltozott
•    indokolatlanul fáradt, kimerült vagyok
•    néha szúr, szorít a szívem, vagy erősen, gyorsan ver
•    gyakran fáj a fejem
•    gyakran fáj a vállam, hátam, derekam
•    időnként megszédülök, elbizonytalanodik a járásom
•    néha zúg a fülem
•    időnként hasi görcseim vannak, puffadok, teltségérzésem van, ég a gyomrom vagy hányingerem van
•    időnként szaladnom kell a WC-re

Ezek a tünetek akkor is depressziót jelentenek, ha egy adott élethelyzet természetes következményeinek tűnnek a depressziós személy vagy a környezete számára. Ez azért fontos, mert a depressziós állapot kezelhető, a hangulat javítható a sokszor valóban nagyon fájdalmas események ellenére is. Ha pedig javul a hangulat, könnyebben birkózunk meg a nehéz helyzetekkel, vagy könnyebben dolgozzuk fel a minket ért fájdalmas élményeket.

A depresszió kezeléséről

1. Gyógyszerek

A depresszió egyik első vonalbeli kezelési lehetőségét adják az antidepresszánsok. Az antidepresszánsoknak megjelenésük idejét tekintve általában három generációját különböztetjük meg. Az első generációs szereket – bár hatékonyságukat nem vitatják - ma már nagyon ritkán használják kellemetlen mellékhatásaik miatt. Második generációjukat legnagyobbrészt az ún. szelektív szerotonin visszavétel gátló szerek alkotják. Ezek az első generációhoz hasonló hatékonyságuk mellett azoknál általában jobban tolerálható, ritkábban okoznak és csak a szervezetet kevésbé megterhelő mellékhatásokat. Harmadik generációjukat az ún. kettős hatású szerek alkotják, melyek a második generációhoz hasonló, kellemesebb tolerálhatóság mellett sok vizsgálat szerint valamelyest fokozottabb hatékonysággal rendelkeznek. Az antidepresszánsok hatékonyságát és tolerálhatóságát persze a beteg egyedi sajátosságai befolyásolják leginkább. Mondhatjuk, minden betegnek meg kell találni a nála leginkább beváló gyógyszert. Átfogó vizsgálati eredmények szerint az elsőnek választott antidepresszáns mellett kb. a betegek 1/3-ának múltak el teljesen a tünetei. A további gyógyszerváltások után ez az arány tovább nőt. Végül is a vizsgálatban maradt betegeknek a 70%-a lett tünetmentes legkésőbb a negyedik gyógyszer alkalmazása során.

2. Pszichoterápia

A pszichoterápia egy olyan folyamat, amely során egy képzett szakember kapcsolatot alakít ki egy pacienssel azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson neki mentális betegsége tüneteiben, magatartás zavaraiban és személyes növekedésében.. A folyamat során a terapeuta és a paciens egy helységben ülve beszélgetnek, ezért is szokták „beszélgetős terápiának” is hívni.  A gyógyszereléssel kombinált pszichoterápiát tartják ma a depresszió leghatékonyabb kezelési formájának.

3. Elektrokonvulzív Terápia (ECT)

Az elektrokonvulzív kedzelés során rövid elektoromos impulzusokat alkalmaznak a fejbőrre illesztett elektródákon keresztül, amelyek az agyban görcsrohamot utánzó elektromos tevékenységet váltanak ki. Az izomgörcsök kialakulásának kivédése érdekében ma már ezt a kezelési formát teljes izomrelaxáció és mesterséges lélegeztetés mellett altatásban végzik. A kezeléseket általában több napon keresztül ismétlik. Ma ez a kezelési forma azokra a súlyos, már-már életveszélyes depressziós esetekre van fenntartva, amelyekben a gyógyszeres kezeléssel sem sikerült javulást elérni, vagy, ha a beteg valamilyen okból nem szedhet gyógyszert, illetve, ha nagyon gyors javulásra van szükség valamilyen okból.

4. Nervus Vagus (10. agyideg) Stimuláció (VNS)

A 10-es agyideg stimulációját egy a testbe ültetett eszközzel végzik periodikus ingerlést biztosítva általa. Az eszközt eredetileg epilepszia kezeléséhez fejlesztették. Azóta jóváhagyták az Egyesült Államokban, Kanadában és az EU-ban is a más terápiára nem reagáló depresszió kezelésére mind unipoláris, mind bipoláris depresszióban.

5. Természetes és növényi gyógymódok

A továbbiakban kilenc olyan természetes vagy növényi hatóanyagot sorolok fel, melyeket ma használják a depresszió kiegészítő kezelésére. Hangsúlyozom azonban, hogy e szerek inkább a depresszió enyhe formáiban vagy más hatékonyabb kezelési formák kiegészítésére használhatók, de csak a kezelőorvossal történő egyeztetés mellett.

1) Orbáncfű

Az orbáncfű (Hypericum perforatum) régóta használt a népi gyógyászatban a régóta tartó szomorúság, aggódás, idegesség, feszültség és rossz alvás kezelésére. Ma már sok klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy az orbáncfű hatékonyabb placebonál, és az enyhe-mérsékelt súlyosságú depressziókban az antidepresszáns gyógyszerekhez hasonlóan hatékony, és emellett a gyógyszereknél kevesebb a mellékhatása. A klinikai vizsgálatok szerint azonban nem hatékony az ennél súlyosabb depressziókban. Hozzáférhető gyógyszertárakban és fitotékékban kapszulás, tablettás, oldatos vagy tea formában is. Az orbáncfű folyamatos szedése mellett is – hasonlóan a gyógyszerekhez – 4-6 hétre van szükség a teljes hatás kialakulásához. Mellékhatása lehet például szédülés, szájszárazság, emésztési zavar és fáradtság. Az orbáncfű fokozza a fényérzékenységet, ezért fokozottan kell figyelni szedése alatt a bőr és szemek napfénytől való védelmére. Bár az orbáncfű megfelelően biztonságosnak tűnik, ha magában szedik, más gyógyszerekkel együtt szedve azonban azokkal kölcsönhatásba léphet és így egymás hatását kölcsönösen befolyásolhatják. Az orbáncfű nem ajánlott terhes vagy szoptató nőkeknek, gyermekeknek vagy bipolaris zavarban-, máj- vagy vese betegségben szenvedő betegeknek. Szedése előtt mindig fontos elolvasni a készítményhez mellékelt betegtájékoztatót.

2) Omega-3 zsírsavak

Az omega-3 zsírsavak az ún. „jó” zsírsavak közé tartoznak, melyek az agy egészséges működéséhez szükségesek. A szervezetünk nem képes önmagától ezek előállítására, így a táplálékkal kell őket bevinnünk. Egyes vizsgálatok eredményei kapcsolatot mutattak ki a depresszió és alacsony mennyiségű omega-3 zsírsav bevitel között. Azokban az országokban, ahol relatíve sok halat fogyasztanak az emberek, mint például Japánban és Taiwanon, a depresszió előfordulási aránya tízszer alacsonyabb, mint például Észak-Amerikában. Ezekben az országokban a szülés utáni depresszió is ritkább. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az antidepresszánsok hatását fokozzák az omega-3 zsírsavak. A hidegvízi halak, mint például a lazac, szardínia és szardella az omega-3 zsírsavak leggazdagabb forrásai. De a halak - melyek tartalmazhatnak higanyt, klórozott szénhidrátokat és más vegyianyagokat – nagyobb mértékű fogyasztása helyett érdemesebb lehet halolaj kapszulákat, az omega-3 zsírsavak tisztább forrásait fogyasztani. Sok gyártó már kivonja a halolajból ezeket az anyagokat a kapszulái gyártása során. Halolaj kapszulák kaphatók fitotékákban, drogériákban és internetes áruházakban is. Egyes típusaikat hűtőszekrényben kell tárolni az avasodás megelőzése érdekében. Ha össze próbáljuk hasonlítani az egyes márkákat a depresszióra való hatékonyság szempontjából, az EPA (eikozapentaenoén sav) és DHA (dokozahexaenoén sav) tartalmukat érdemes figyelni. A halolaj kapszulák kölcsönhatásba léphetnek egyes véralvadás gátló gyógyszerekkel, amilyen például a warfarin vagy az aspirin. A kölcsönhatásuk mellékhatása lehet például emésztési zavar vagy vérzések. Nem tanácsos halolaj kapszulát szedni műtétek előtti és utáni két hétben. A halolaj okozhat egyesek számára kellemetlen halra emlékeztető utóízt a szájban. Ezt elkerülendő érdemes a halolaj kapszulákat közvetlenül étkezés előtt bevenni.

3) SAM-e

A SAM-e, ejtsd "szemmi", az S-adenosyl-L-methionine rövidítése. Ez az emberi szervezetben természetesen jelenlevő vegyület, amelyről úgy gondolják, hogy növeli az agyban a szerotonin és dopamin ingerületátvivő anyagok koncentrációját. Több vizsgálat is bizonyította, hogy depresszióban a SAM-e hatékonyabb placebonál. A SAM-e hazánkban is elérhető internetes áruházakban. A maximális felszívódás érdekében gyomorsavnak ellenálló bevonattal kell rendelkeznie. Bár ez az egyik legdrágább táplálék kiegészítő, nagyon népszerű, mint depresszió és izületi gyulladás elleni szer. Leggyakoribb mellékhatásai a hányinger és székrekedés. Használata előtt mindig fontos elolvasni a betegtájékoztatót.

4) Folsav

A folsav egy B vitamin fajta, amely a depressziós betegeknél gyakran hiányosan van jelen a szervezetben. A folsav fellelhető a zöld levelű és egyéb zöldségfélékben, gyümölcsökben, babfélékben és gabonapelyhekben. A folsavhiány az egyik leggyakoribb vitaminhiány, mivel gyakran olyan az étrendünk, amely csak kevés folsavat tartalmaz, illetve gyakran okozzák krónikus betegségek vagy gyógyszerek, mint például az aszpirin vagy a fogamzásgátlók. A folsavat az élelmiszereken kívül vitamin készítmények formájában is bejuttathatjuk a szervezetbe. A Harvard Egyetem kutatói azt találták, hogy a folsavhiányos depressziós betegek gyengébben reagálnak az antidepresszív gyógyszeres kezelésre, illetve, ha gyógyszerelésüket folsavval egészítik ki, javul az antidepresszív gyógyszerek hatékonysága.

5) 5-HTP

Az 5-HTP az 5-hidroxitriptofán rövidítése. Az emberi szervezetben természetes úton képződik, belőle jön létre egy fontos agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin, amely a hangulat szabályozásában is fontos szerepet játszik. Bár 5-HTP szedése étrendkiegészítők formájában emeli a szervezet szerotonin szintjét, sok szakember arra figyelmeztet, hogy nincs elég bizonyíték az 5-HTP szedés biztonságossága mellett. Antidepresszáns gyógyszerekkel nem szabad kombinálni.

6) Étrend

-  Csökkentse az édességek fogyasztását!
Az édességek addig időlegesen jó érzéseket okoznak, amíg magasan tartják a vércukor szintet, de aztán, ha ez a hatásuk elmúlik, rosszabbodhat a hangulat is.
-  Kerülje a koffein- és alkohol fogyasztást!
A koffein és az alkohol befolyásolják a hangulatot. Az alkohol relaxált állapotba hoz minket, a koffein pedig feltőlt energiával, de mindkettejük hatása csak rövid ideig tart. Így mindkettő ronthatja a hangulati hullámzásokat, a szorongást, depressziót és az alvászavart. Továbbá rövid időtartamú hatásuk könnyen késztethet egyre intenzívebb fogyasztásukra, ami függőséghez vezethet.
-  Vitamin B6
B6 vitaminra van szüksége szervezetünknek a hangulati életünk szabályozásában résztvevő két ingerületátvivő anyag, a szerotonin és a dopamin előállításához. Bár a B6 vitamin komolyabb hiánya ritka, mérsékelt hiánya előfordulhat orális fogamzásgátlókat-, hormonpótlókat- vagy TBC elleni gyógyszereket szedőknél.
-  Magnézium
A legtöbb ember étrendjében hiányosan vesz magához magnéziumot. Jó magnézium források a hüvelyes növények, diófélék, teljes kiőrlésű gabonák és zöldségek. A magnézium is a szerotonin képzéshez szükséges. A stressz kiüríti a magnézium raktárakat.