Evészavar
Mik is azok az evészavarok?
Evészavarnak nevezzük azokat a betegségeket, amelyek a mindennapi éttkezés súlyos rendellenességeit okozzák, mint például az extrém módon kevés étel fogyasztása vagy a mértéktelen túlevés. Az evészavarban szenvedő eleinte lehet, hogy csak kicsit eszik kevesebbet vagy többet a normálisnál, de egy ponton aztán elveszti a kontrollt a belső késztetése felett és extrém keveset vagy kontrollálatlanul sokat fog enni. A betegre jellemző a testtömegével vagy az alakjával kapcsolatos aggodalom és nyugtalanság is.
Az evészavarok gyakran a tinédzser vagy fiatal felnőtt korban alakulnak ki, de kialakulhatnak gyermekkorban vagy felnőttkorban is. A leggyakoribb evészavarok az anorexia nervosa, bulimia nervosa és a falászavar. Az evészavarok férfiakat és nőket is érintenek. Gyakran fordulnak elő más lelki zavarokkal együtt, mint például depresszióval, szorongásos zavarokkal vagy drog abúzussal. Tüneteik akár életveszélyessé is válhatnak kezeletlen esetben. Az anorexia nervosában szenvedőknek 18-szor nagyobb az esélyük arra, hogy korai életkorban meghalnak, mint az átlagnépességnek.
Az evészavarok típusai
Anorexia nervosa
Tünetei:
- extrém soványság (a beteg mindenáron fogymi akar)
- a hízástól való erős félelem
- torzult testkép
- a testsúlytól és alaktól erősen függő önértékelés
- az alacsony testsúllyal járó veszélyek tagadása
- lányok és nők között a menstruáció zavara vagy hiánya
- extrémen lecsökkentett táplálkozás
Sok anorexiában szenvedő akkor is túlsúlyosnak látja magát, amikor nagyon sovány már. Az evés-, étel- és súlykontroll már kényszeressé válik náluk. Állandóan mérik a súlyukat, kínosan ügyelve porciózzák ki az ételüket és csak nagyon kis mennyiségeket esznek és csak bizonyos ételekből. Néhány anorexiásra ugyancsak jellemzőek a falásrohamok is, melyeket extrém diéta, nagyon intenzív testmozgás, önhánytatás és/vagy a hashajtók, vízhajtók túlhajszolt használata követ. Néhány anorexiás beteg megfelelő kezelés mellett már egy epzód után meggyógyulhat. Mások bár jobban lesznek, időnként visszaesnek, megint másokra krónikus, hosszan tartó betegség jellemző, amely során az egészségük nagyon meg is romolhat, akár életveszélybe is kerülhetnek. Egyes tünetek a hosszú betegség fennállás során jelentkezik. Ilyenek például a csontritkulás, a haj és a körmök töredezése, száraz, sárgás, viszkető bőr, testszerte finom szőr növekedése, vérszegénység, izomveszteség és –gyengeség, súlyos székrekedés, túl alacsony vérnyomás, a légzés és pulzus lassulása, szív-, agy- és más szervek károsodása, a testhőmérséklet csökkenése és emiatt állandó fázás, letargia, folyamatos fáradtság, fogamzó képtelenség.
Bulimia nervosa
A bulimia nervosa jellemője a gyakori és visszatérő evésrohamok, amikor szokatlanul nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt el a beteg és az evését nem tudja kontrollálni. A falásrohamok során történt nagy táplálék bevitelt a beteg önhánytatással, hashajtókkal, vízhajtókkal, nagyon intenzív testmozgással vagy ezek kombinálásával próbálja ellensúlyozni. Az anorexiásokkal szemben a bulímiás emberek általában normál testsúlyúak vagy enyhén túlsúlyosak. De akárcsak az anorexiások, ők is félnek a hízástól és elkeseredetten törekszenek a fogyásra és nagyon elégedetlenek a testsúlyukkal és alakjukkal. A bulímiások titokban végzik az evés-hánytatást, mivel ehhez nagyon gyakran undor és szégyen társul náluk.Bárhol megtörténhetnek a falásroham-hánytatás ciklusok heti- vagy akár napi többszöri gyakorisággal is. A bulímiához más tünetek is társulhatnak, mint például a krónikus torokgyulladás- és fájás, duzzadt nyálmirigyek a nyakon, fül tövében, a hánytatás miatt a szájba kerülő gyomorsav által okozott fog károsodás, savas reflux és más gyomor-bél problémák, bél irritáció a hashajtóktól, súlyos kiszáradás a hánytatástól, a vér elektrolit egyensúlyának felborulása, ami szívmegállást is okozhat.
Falásroham zavar
A falásrohamokban szenvedők elvesztik a kontrollt az evésük felett. Szemben a bulímiával a falásrohamos betegeknél a falásrohamokat nem követi önhánytatás, hashajtás, vízhajtás vagy túlzott testmozgás. Emiatt a falásrohamos betegek gyakran túlsúlyosak vagy elhízottak. Az elhízott falásrohamos betegeknek emelkedett a szív-érrendszeri betegségekre vonatkozó kockázatuk. Falásrohamaik miatt gyakran éreznek szégyent, bűntudatot és feszültséget, amit aztán újabb falásrohamokkal próbálnak csillapítani.