FEL

Hívjon: +36 (20) 539 15 48

Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider

 

életvezetés

Életvezetés

 

depresszió

Depresszió

 

szorongás

Szorongás

 

Friss hírek

  • A koffein hatásos az Alzheimer-kór ellen

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

    A vodka a felelős a magas oroszországi halálozási arányért

     

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

  • Jót tesz a szívnek a házasság

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

    A házasság hizlal: az újdonsült feleségek öt kilót szednek fel az első hat hónapban

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

    Depresszió és elhízás: a tyúk vagy a tojás?

     

     

     

     

     

     

     

     


    A felesleges kilók, amelyeket - ha tetszik, ha nem - mindenhova magunkkal cipelünk, nem csak szervezetünket terhelik meg rendkívüli módon, hanem - ahogy az számos tanulmányból is kiderül - a depresszió kialakulásának a kockázatát is jelentősen fokozzák.

    A túlsúlyosak esetében jóval nagyobb a depresszió előfordulási esélye, ugyanakkor ez visszafelé is igaz: a depresszióval küzdők között jóval nagyobb az elhízás veszélye. Az oda-vissza összefüggést pedig az utóbbi évek statisztikái is alátámasztják, tehát a kérdés megválaszolása - hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, elhízás vagy depresszió.

    A New Jersey-i egyetem kutatói - Sarah Markowitz vezetésével - az összefüggés testi-lelki okainak vizsgálatakor számos hosszútávú kísérletet végeztek el és elemeztek több szempont alapján.

    A kutatócsoport megállapította, hogy azon egyetemi hallgatók körében, akik felsőoktatási tanulmányaikat túlsúlyosan - de depressziómentesen - kezdték meg, öt évvel később kétszer akkora volt a lelki betegség gyakorisága, mint normál testsúlyú társaik esetében.

    Más tanulmányok emellett arról tanúskodnak, hogy azok a túlsúlyos hallgatók, akik később megszabadultak felesleges kilóiktól, ritkábban produkáltak depressziós tüneteket. Ez utóbbi esetben azonban nincs közvetlen összefüggés a két jelenség között - hívják fel a figyelmet a szakemberek -, sokkal inkább arról van szó, hogy a megfigyeltek súlyfelesleg nélkül más mentalitással élték mindennapjaikat.

    Testi és lelki problémákat is okoz

    A felesleges kilókkal szinte egyenesen arányosan növekednek a kockázati tényezők. Hosszabb távon testi tünetek is feltűnhetnek (magas vérnyomás, érrendszeri megbetegedések) és a megfigyelések arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a túlsúlyos egyén saját magát is betegnek érezte, és tudat alatt rövidebb élettartammal is számolt. Ez utóbbit a témával egyre gyakrabban foglalkozó média is erősítheti - hangsúlyozzák a szakemberek.

    A túlsúlyosak depresszióra való hajlamát még egy további tényező "segíti": a megbélyegzés. Számos tanulmány értekezik arról, hogy az elhízottak gyakran részesülnek negatív diszkriminációban, amely önértékelésük további leépüléséhez vezethet.

    A depresszióban szenvedők és egyidejűleg túlsúlyosak körében jelentősen nagyobb a nők aránya. A szakemberek itt is a média és szépségipar által sulykolt ideális nő képét jelöli meg első számú okozóként: a mai nőknek szinte irreális elvárásokkal kell számoljanak, ha ennek az ideálnak meg akarnak felelni. A nyomás a képzettséggel és a társadalmi pozícióval egyenesen arányosan nő.

    Az éhségérzet csak fokozza a rossz hangulatot

    A túlsúlyosak negatív önképe és a saját testükkel való elégedetlensége is csak az öntudatot gyengítik és minél több kudarcba fulladt fogyókúra van mögöttük, annál erősebb az érzés: "csak egy kövér lúzer vagyok" - igazolják a kísérletek.

    Ehhez társul az is, hogy a pusztán éhezéssel fogyni vágyók hangulatát az éhségérzet csak tovább rontja. Ez különösen azoknál veszélyes, akik az étkezéseket önjutalmazásra és hangulatjavításra használják fel. A fogyni vágyók sok esetben így szednek fel további kilókat: az éhezés következtében hangulatilag teljesen padlóra kerülnek, amelyet féktelen falánksággal kívánnak orvosolni, s így ténylegesen több kalóriát vesznek magukhoz, mint a "normál" mindennapokon.

    Egyszerre figyelni a depresszióra és a fogyásra

    A túlsúly és a depresszió közötti összefüggés az alkalmazott terápia módján is meg kell látszódjon - tanácsolják a pszichológusok.

    Az eddigi esetek többségében a stressz-menedzsment és a kognitív magatartási tréning bizonyultak hatásosnak. Az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen mindennapos testmozgás és kifejezetten a nagy kitartásra építő tréningfajták pedig nem csak a fogyásban segíthetnek, hanem hangulatfokozóként is hatásosan alkalmazhatók.

    (Forrás: focus.de; WEBBeteg - K. J., Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)

     

     

     

    A stressz és a hormoningadozás

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

  • Elektronikus zaklatás – Cyberbullying

     

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

    A munkahelyi stressz egyik leggyakoribb oka az átszervezés

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

    A stressz a meddőség egyik oka

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

  • Hibák a testbeszédben

     

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

    Jobb szex

     

     

     

     

     

     

     

     


    A mindennapi stressz és a sok tennivaló gyakran elsorvasztja a libidót – azaz mire véget ér a nap, már nem marad az embernek kedve szeretkezni.

    Az alábbiakban néhány hatásos megoldással segítünk:

    Túl sok stressz

    Ha nagyon sok a tennivaló, és a szex a lista végére marad, lassítsunk kicsit. Egy 10 perces esti fürdő segít a megfelelő hangulatba kerülni. A szex egyébként maga is stresszoldó hatású.

    Nem érezzük elég vonzónak magunkat

    Nehéz úgy várni az együttlétet, ha idegesíti az embert a narancsbőre. Ám ha mi feszültek vagyunk, a szex is az lesz. Gondoljunk arra, amit szeretünk a saját testünkön, és ha még így sem vagyunk vele megelégedve, fontoljuk meg, nem kellene-e edzeni. Egy szexi hálóruha is segíthet.

    Elfojtott neheztelés, harag

    Az apró kis nézeteltérések is mérgezők lehetnek, ha sokáig elfojtjuk őket. Jobb, ha ezeket időben kibeszéljük.

    Túl sok alkohol

    Egy pohár bor még lehet feszültség- és gátlásoldó, de annál több már csökkenti a libidót.

    Fáradtság

    Ha annyira kimerültek vagyunk, hogy a legszívesebben belezuhannánk az ágyba, jó, ha előre tervezünk. Lehet, hogy nem hangzik túl romantikusnak, de sokat segíthet, ha beosztással tartalékoljuk az energiánkat a szexre is.

    Forrás: Health

     

     

     

     

     

     

    Súlyos betegség: Egyszerű nyálmintából kimutatható a hajlam

     

     

     

     

     

     

     

     


    Még egy érv, ami a pszichiáter felkeresésre mellett szól


    A legújabb kutatások szerint a szorongás magas szintje az agyérgörcs (stroke) kockázatát is megnövelheti.

    A szorongás káros egészségügyi következményeit - például a szívkoszorúér-betegség megnövekedett kockázatát - már régóta ismerjük, ezt a stroke-kos összefüggést viszont csak most tárták fel.

    A Pittsburgh-i Egyetem kutatói a Stroke szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a félelemmel, kellemetlen érzéssel és aggodalommal járó szorongásos zavarok az Egyesült Államok felnőtt népességének közel 20 százalékát sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak.


    A stroke-ról, agyérgörcsről


    Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ezáltal az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.

    "A szorongás nagyon gyakori rendellenesség az általános népesség körében" - magyarázta Maya Lambiase, a tanulmány szerzője. "A szorongás diagnosztizálásával és kezelésével nem csak az általános életminőséget lehet javítani, hanem a szív-érrendszeri megbetegedések, például a stroke kockázatát is csökkenteni lehet idősebb korban."

    Az egyetem kutatói több mint 6 ezer, 25 és 74 év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét, és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását.

    Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.

     

     

     

    Mit tegyünk stressz ellen?

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

  • Táplálék-kiegészítők depresszió ellen

     

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

    A házasság hizlal: az újdonsült feleségek öt kilót szednek fel az első hat hónapban

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

    Azonosították a játékszenvedéllyel összefüggő agyterületet

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

  • A stressz következményei

     

     

     

     

     

     

     

     


    A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

    Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk. A veszélyt az jelenti, ha a stressz tartóssá válik.

    Stresszspirál

    Sok ember szenved krónikus stressztől. A tartós stressz tipikus kísérő tünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár. A tartós stressz megbénít. Aki állandó stresszben él, egyre kevésbé tud teljesíteni a munkahelyén, gyengének érzi magát, feszült és nyugtalan. Nem tud lazítani, pihenni, túlhajszolja magát. Ez a tipikus stresszspirál. A stressz újabb stresszt generál.

    A tartós stressz tünetei, velejárói
       
        Állandó tépelődés és aggodalom minden elvégzendő feladat miatt
        Döntéshozatali nehézségek
        Agresszivitás
        Depresszió
        Irracionális félelem
        Szenvedélybetegségekre való fokozott hajlam (alkohol, drogok)

    A stressz negatív következményei

    A szervezetünk jeleket küld, ha túl sokat követelünk magunktól.

        Fáradtság
        Szórakozottság és feledékenység
        Fokozott vagy csökkent étvágy
        A libidó csökkenése
        Betegségek vagy más diffúz testi panaszok
        Alvászavarok

    Betegségek, amelyek kialakulásában a stressznek is szerepe van

    Ha nem hallgatunk testünk figyelmezető jeleire, nem pihenünk, és nem nyugszunk meg, a krónikus stressz egy egész sor betegség kialakulásához vezethet:

        Fejfájás
        Fülzúgás
        Szív- és érrendszeri megbetegedések
        Hasmenés, székrekedés
        Allergia, bőrkiütések
        Hányinger
        Gyomorégés
        Gyomorfájás
        Gyakori puffadás
        Gyakori vizelési inger
        Hát- és ízületi fájdalom
        Ajakherpesz
        Depresszió, stb.

    Néhány embernél a stresszes időszakokban a figyelmetlenség növeli a balestek kockázatát.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: zeitzuleben.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

     

     

    A stressz miatt lassabban égeti a kalóriákat a szervezet

     

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

    Az állandó stressz refluxot okozhat

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

  • Az alváshiány az agysejtek elhalásához vezethet

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

    A gyakran megzavart alvás gyorsíthatja a daganat növekedését

     

     

     

     

     

     

     

     


    Az alkoholfogyasztás, elsősorban a vodka a felelős a magas korai halálozási arányért Oroszországban - erre a megállapításra jutottak az országban végzett, a maga nemében az eddigi legnagyobb tanulmány készítői.

    A The Lancetben megjelent tanulmány szerint az orosz férfiak 25 százaléka hal meg 55 éves kora előtt, zömében a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Mint a cikket ismertetető BBC összehasonlításul hozzáfűzte: ez az arány Nagy-Britanniában 7, az Egyesült Államokban pedig 1 százalék.

    A moszkvai Orosz Rákkutató Központ, a brit Oxfordi Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) franciaországi Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének szakemberei három orosz városban több mint tíz éven át vizsgálták 151 ezer felnőtt alkoholfogyasztási szokásait. Ez idő alatt a vizsgált személyek közül 8 ezer hunyt el. A kutatók korábbi tanulmányokat is felhasználtak, amelyek 49 ezer elhalálozott családját kérdezték ki az elhunyt alkoholfogyasztásáról.

    "Az orosz halálozási arányszámok vadul ingadoztak az elmúlt 30 év során, ahogy az alkoholtilalom és a társadalmi stabilitás változott Gorbacsov, Jelcin és Putyin elnök alatt, a legfontosabb dolog pedig, ami a halálozások vad ingadozását okozta: a vodka" - jelentette ki Richard Peto, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

    Mihail Gorbacsov szovjet államfő 1985-ben drasztikusan csökkentette a vodkatermelést, és megtiltotta a vodka árusítását ebédidő előtt. A kutatók szerint a szigorítások nyomán az alkoholfogyasztás negyedével esett vissza. A kommunista rendszer összeomlása után az oroszok megint többet kezdtek inni, és a halálozási arány összességében ismét megnőtt.

    Richard Peto szerint miután Jelcin átvette a hatalmat Gorbacsovtól, a fiatal férfiak körében több mint duplájára nőtt a halálozási arány. Ez akkor történt, amikor a társadalom szétesett, és a vodkához könnyebben hozzá lehetett jutni. Jelentősen megnőtt az alkoholfogyasztás és önpusztítóvá vált - ismertette a kutató.

    A nők alkoholfogyasztásában ugyancsak megfigyelhető a politikai változások okozta fluktuáció, de ez a halálozási arányukat nem növelte jelentősen, mivel ők kevesebbet ittak.

    Az alkoholt fogyasztók zöme dohányzott is, ami szintén hozzájárult a halálozási arány emelkedéséhez.

    2006-ban Oroszországban újból szigorításokat vezettek be az alkoholfogyasztás visszaszorítására: felemelték az adókat és korlátozták az eladást. Az alkoholfogyasztás azóta harmadával esett vissza, és az 55 éves koruk előtt elhalálozó férfiak aránya 37 százalékról 25 százalékra csökkent - írták a kutatók.

    A tanulmány szerint Oroszországban - ahol 150 rubelbe (1000 forintba) kerül fél liter vodka - a komoly ivók legalább heti másfél liter tömény szeszt küldenek le a torkukon.

    2011-ben minden felnőtt orosz átlagosan 13 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ebből nyolc liter égetett szesz volt, elsősorban vodka. Összehasonlításként: Nagy-Britanniában átlag tíz liter alkohol jutott fejenként, de ebből csak két liter volt magas alkoholtartalmú szesz.

    A tanulmány szerzői az orosz alkoholfogyasztás módjában látják a probléma gyökerét. "Rohamivók. Ez a fő probléma. Az ivás módja és nem a fejenként elfogyasztott mennyiség" - hangsúlyozta David Zaridze, az Orosz Rákkutató Központtól.

    A tudós szerint az oroszok mindig sokat ittak, néha a hideg időre hivatkoznak, de - mint mondta - ez csak kifogás. "Ez nemzeti életforma, amin változtatni kell" - szögezte le, kiemelve a megszorítások folytatásának szükségességét, az emberek gazdasági-társadalmi státuszának javítását és a felvilágosítás jelentőségét.

    Forrás: BBC News Health

     

     

     

    Agyi elváltozásokat okozhat a fiataloknál a marihuána alkalmi fogyasztása

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Négy ember közül, akiknek migrénes rohamaik vannak, háromnál ún. trigger faktor váltja ki a fejfájást. A stressz és a hormonszint ingadozása nagy szerepet játszanak a migrénes roham kialakulásában.

    A határidők, a kötelezettségek nyomása lassan és alattomosan vezet a migrénes roham kialakulásához. Akiknek ez a trigger faktoruk, azaz a panaszok kiváltója, igyekezniük kell felismerni és elkerülni a stresszt. Egyéntől függ, hogy a stressz, az időjárás változás vagy az alkoholfogyasztás okozza-e a rohamot.

    Trigger faktorok

    Amerikai tudósok 1750 migrénes páciens adatait értékelték ki, 84%-uk nő volt.

    76%-uk állította, hogy trigger faktor váltotta ki a migrénes rohamát. 40%-nál alkalmanként, 27%-uknál gyakran és 9%-uknál nagyon gyakran egy konkrét kiváltó ok vezetett a rohamhoz.

    Néhány embernél elegendő a stresszhelyzet a migrénes roham kialakulásához. Másoknál csak akkor lép fel a roham, ha a stressz mellett az illető alkoholt fogyaszt, megváltozik az időjárás és az alvás-ébrenlét ritmus is. A migrén leggyakoribb trigger faktora azonban a stressz és nőknél a hormonváltozás.

    A migrénes roham leggyakoribb kiváltói

    Azon páciensek 80%-a, akik migrénes rohamaik előtt nem tapasztaltak konkrét kiváltó tényezőt, stresszes életet él. A második leggyakoribb kiváltó ok a hormoningadozás, a harmadik pedig az éhség, ezt követi az időjárás változás, majd az alvás-ébrenlét ritmus megváltozása.

    Azok a páciensek, akiknek rohamait trigger faktor váltja ki, stresszes életet élnek. A páciensek egy-harmada nevezte meg a hormoningadozást mint kiváltó tényezőt.

    Napló segítségével könnyebb megtalálni a kiváltó tényezőt!

    Nem minden migrénes páciens ismeri fel saját trigger faktorát. A tanulmány szerint 100 páciens közül 95 naplóvezetés segítségével rájön, mi okozza rohamait. A szakértők ezért azt javasolják a pácienseknek, hogy vezessenek ún. fejfájás naplót, amelybe minden lehetséges körülményt és tényezőt jegyezzenek fel, ami a migrénes rohamokat előidézhette, megelőzte. Ha felismerik, mely tényező(k) vezet(nek) migrénes rohamhoz, ezeket tudatosan elkerülhetik, vagy viselkedésterápiával kordában tarthatják.

    (WEBBeteg – B. M.; Forrás: Gesundhiet.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

     

     

     

     

    A szorongás újabb, kellemetlen következménye

     

     

     

     

     

     

     

     


    Még egy érv, ami a pszichiáter felkeresésre mellett szól


    A legújabb kutatások szerint a szorongás magas szintje az agyérgörcs (stroke) kockázatát is megnövelheti.

    A szorongás káros egészségügyi következményeit - például a szívkoszorúér-betegség megnövekedett kockázatát - már régóta ismerjük, ezt a stroke-kos összefüggést viszont csak most tárták fel.

    A Pittsburgh-i Egyetem kutatói a Stroke szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a félelemmel, kellemetlen érzéssel és aggodalommal járó szorongásos zavarok az Egyesült Államok felnőtt népességének közel 20 százalékát sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak.


    A stroke-ról, agyérgörcsről


    Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ezáltal az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.

    "A szorongás nagyon gyakori rendellenesség az általános népesség körében" - magyarázta Maya Lambiase, a tanulmány szerzője. "A szorongás diagnosztizálásával és kezelésével nem csak az általános életminőséget lehet javítani, hanem a szív-érrendszeri megbetegedések, például a stroke kockázatát is csökkenteni lehet idősebb korban."

    Az egyetem kutatói több mint 6 ezer, 25 és 74 év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét, és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását.

    Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.

     

     

     

Bemutatkozás

„mert nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra…”