A stresszről általában

Tipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. Okozója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, a tömeg, a zaj, úgy érezhetjük, szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió, és a neurózis, azután ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.

A stressz okozói
- a városi életforma káros hatásai:
- betonrengeteg, zsúfoltság
- minden kicsi, kényelmes, komfortos
- a lényeg mostanában mindenben a gyorsaság
- utazásban lerövidülő távolságok
- online kapcsolatokban gyors reagálás
- gyors hozzáférés rengeteg információhoz - internet
- információ áradat
- TV, rádió – negatív hírek
- reklámok hatása
- igénykeltés
- normaképzés
- nyomás a pénz megkeresése irányában
- sok, túlhajszolt, kimerítő, monoton munka
- mozgásszegény életmód
- értelmetlen szabályok, bürokrácia
- magas követelmények
- megfelelési képtelenség
- elégtelenség, hiány érzés

A stressz folyamata
Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.
Tünetei:
-    állandó idegeskedés,
-    türelmetlenség, ingerültség,
-    fogékonyság a betegségekre (gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás)

Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.

A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:
- Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását
- Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint
- Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni
- A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben

A stresszre adott válaszok:
- A leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsba kötő állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony.
A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel.
Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.
- Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezet. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Bár a kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak.
A visszafojtott sorozatos frusztráció sok problémához, betegséghez vezethet.


Stressz helyzeteket okozó élethelyzet-változások


•    Börtönbüntetés
•    Családtag megbetegedése
•    Eladósodás
•    Elbocsátás a munkahelyről
•    Életkörülmények megváltozása
•    Ellentétek mennyel, anyóssal, apóssal
•    Foglalkoztatás megváltoztatása
•    Gyakori otthoni veszekedés
•    Gyermek különköltözése
•    Házasságkötés
•    Házastárs halála
•    Házastárs munkába áll vagy nyugdíjba megy
•    Iskolaváltás
•    Jelzálogkölcsön zárolása
•    Karácsonyi előkészületek
•    Kibékülés a házastárssal
•    Kiemelkedő személyes siker
•    Kisebb kölcsön felvétele
•    Költözködés
•    Közeli barát halála
•    Közeli hozzátartozó halála
•    Különélés a házastárstól

A stressz hatása egészségünkre


- folyamatos stressz és megküzdési képtelenség esetén depresszió
- összpontosítási-, gondolkodási nehézségek
- cselekedetek következményei miatti aggódás
- rontja az immunitást
- hajlamossá tehet betegségekre, pl. influenza
- allergiás és autoimmun betegségek
- daganatos betegségek
- pszichoszomatikus betegségek
- szív- és érrendszeri megbetegedések: magas vérnyomás, szívinfarktus, érelmeszesedés
- refluxbetegség, fekélyhajlam
- asztma

Munkahelyi stressz

A túlzott munkahelyi stressz tünetei:

  • szorongás, ingerlékenység, vagy nyomott hangulat
  • apátia, a munkával szembeni érdektelenség
  • alvásproblémák
  • fáradtság
  • koncentrációs zavarok
  • feszült izmok, vagy fejfájás
  • emésztési problémák
  • társaságkerülés
  • a nemi vágy hiánya
  • alkohol- vagy drog használata a feszültség levezetésére

 

A túlzott munkahelyi stressz leggyakoribb okai:

  • az elbocsátástól való félelem
  • a létszámleépítés miatti túlórák számának növekedése
  • a fokozott elvárások és a kellő elismerés hiánya miatti stressz
  • a folyamatosan elvárt maximális teljesítmény okozta nyomás

 

Hogy csökkenthetjük a munkahelyi stresszt?

Amikor a munkahelyi stressz már csökkenti munkaképességünket és irányítja magánéletünket is, itt az ideje tenni valamit ellene.

 

  • Kezdjünk jobban figyelni testi és lelki egészségünkre.
  • Figyeljünk jobban szükségleteinkre, hogy jobban érezzük magunkat.
  • Kis lépésenként javítsunk életstílusunkon.
  • Végezzünk rendszeres testmozgást (napi 30 perc 2-3 részletben)
    - hatékony szorongáscsökkentő kezelés,
    - javítja a hangulatot,
    - növeli az energiát,
    - megkönnyíti a koncentrálást,
  • Figyeljünk oda az étkezésünkre:

- együnk többször keveset

  • Aludjunk eleget.
  • A munka megfelelő szervezése és egy fontossági sorrend felállítása:
    - Készítsünk kiegyensúlyozott ütemtervet.
    - Elemezzük gondosan napi feladatainkat.
    - Próbáljunk egyensúlyt teremteni a munka és a család, a társadalmi élet és a magánykeresés, a napi feladatok és a pihenés között.
    - Ne vállaljuk túl magunkat.
    - Ne zsúfoljuk túl a napjainkat tennivalókkal.
    - Ha elborítanak a tennivalók, döntsük el, mi az ami kell és mi az, ami muszáj.
    - Próbáljunk meg reggel hamarabb elindulni munkahelyünkre, hogy ne rohanjunk és nyugodtan kezdjük a napot.
    - Iktassunk be rendszeres szüneteket.
    - Ebédünket ne az íróasztalnál költsük el.
    - Tervezett feladatainkat osszuk fel kisebb lépésekre.
    - Osszuk meg a feladatokat és a felelősséget.

 

A stressz leküzdése

Az alábbiakban szeretnék bemutatni egy módszert a stressz leküzdésére, amely már sokunknak segített, amikor nehézségekkel találtuk szemben magunkat. Egy egyszerű és használható módszer arra, hogy Ön se kezdjen idegeskedni, amikor stresszhelyzetben érzi magát.
Ezt a módszert Ön is bármikor kipróbálhatja és alkalmazhatja a stressz leküzdésére, ha az alábbi három lépést következetesen végigcsinálja.

1.    Elemezze őszintén a helyzetet, és képzelje el, mi a legrosszabb, ami az adott helyzetben megtörténhet.
2.    Készüljön fel rá, és fogadja el, hogy elviseli, ha a legrosszabb bekövetkezik.
3.    Ha elfogadta a legrosszabbat, akkor fordítsa arra az energiáját, hogy megvizsgálja, hogyan tud egy kicsivel jobb eredményt elérni, mint a legrosszabb, aminek az elfogadására felkészült.

A módszer nagyon egyszerű a stressz leküzdésére, megelőzésére. Sokan, sokszor kipróbáltuk. Alkalmazza Ön is, hogy közelebb kerüljön a stresszmentes élet megvalósításához!