Az alvás jelentősége

A kutatók rámutattak, hogy alvás közben számos alapvetõ fontosságú dolog történik a szervezetben, ami segít megõrizni egészségünket, és hozzájárul ahhoz, hogy a lehetõ legjobban teljesítsünk a napi feladataink ellátásában. Alvás közben ugyanis agyunk keményen dolgozik azon, hogy a tanuláshoz, ötletekhez, dolgok átlátásához szükséges csatornákat formálja, karbantartsa.

Elegendõ alvás nélkül:

-       nem vagyunk képesek megfelelõen figyelni, összpontosítani,
-       nem tudunk elég gyorsan reagálni,
-       hangulati problémák jelentkezhetnek,
-       növekszik az elhízásra való hajlam, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a fertõzések kialakulásának kockázata.

A kutatók véleménye szerint a felnõtteknek legalább 7-8 óra alvás szükséges minden éjjel ahhoz, hogy kipihentek legyenek. 1910-ben az emberek napi 9 órát aludtak. A közvéleménykutatások szerint napjainkban az átlag felnõtt ember kevesebb, mint 7 órát alszik naponta, és az ébren töltött idõ több, mint egyharmadában álmos, ami olyan sok idõ, hogy zavarja a munkájában, és a társasági életében.

Alvás-ébrenlét

Életünket az alvási és ébrenléti szakaszok váltakozása jellemzi. Ezek hosszát és váltakozását több dolog szabályozza.

1. Az adenozin
Az első ilyen dolog, egy energia tároló vegyület, az adenozin. Ennek a természetes kémiai anyagnak a szintje folyamatosan nõ a vérben az ébrenlét alatt, és csak alvás közben bomlik le.
Ez az az anyag, aminek segítségével számon tartja a szervezet az elveszett alvást és jelzi, ha pihenésre van szüksége. Így a szervezet arra kényszerül, hogy pótolja az elveszett alvást egy hosszabbal. Ez a molekuláris szinten beépített visszacsatolás biztosítja, hogy az ember ne tudjon hozzászokni a szükségesnél kevesebb alváshoz. Így az alvással biztosan nem marad az ember sokáig adós.

2. A belső biológiai óra, a fény és a melatonin
Az idõpontot, amikor már álmosnak érezzük magunkat, és aludni szeretnénk menni, szintén meghatározza a belsõ biológiai óra, és a környezeti tényezõk - legfõképpen a sötétség és a világosság. A biológiai óra tulajdonképpen nem más, mint egy kis sejtcsoportosulás az agyban, ami a szembe érkezõ fényjelektõl függõen válaszol. Amikor leszáll az éjszaka, a biológiai óra elkezd egy melatonin nevû hormont termelni. Ahogy növekszik a mennyisége a szervezetben, úgy érezzük egyre inkább álmosnak magunkat, ez az érzés éjfél és reggel 7 óra között a legerõsebb. Másodszor is elõjöhet a jelenség, csak egy kicsit enyhébb formában, méghozzá a délután közepén 1 és 4 óra között. Ekkor emelkedik meg másodszor is a melatonin termelés, ami álmossá tehet.

3. Cytokinek
Más tényezõk is befolyásolhatják az alvásigényünket. Ilyen például az immunrendszer cytokin nevû sejthormonjainak termelése. Ezek a vegyületek bizonyos fertõzéses megbetegedések vagy krónikus gyulladások esetén kerülnek elválasztásra nagy mennyiségben, és azzal a tûnettel járhatnak, hogy ilyenkor az ember a szokásosnál többet alszik. Ezalatt a szervezet több energiát tud fordítani a betegség legyõzésére. Újabb tanulmányok szerint a kipihentség növeli a fertõzésekkel szembeni ellenállóképességet is.

4. Megszokás
Az embereket leginkább a szokásaik irányítják. Az egyik legnehezebben megváltoztatható szokás pedig az alvás és ébrenlét ciklusának kialakult szokása, amelynek mindennapos betartására számos élettani tényezõ segít minket. Ezek következtében nagy nehézséget okozhat az idõzónák közötti utazás idõpontjának helyes megválasztása is. Elõfordulhat, hogy a fényviszonyokból származó biológiai inger szerint már reggel 8 óra van, és aktívnak kellene lenni, de a szervezet szerint még csak hajnali négy van, és pihenésre van szüksége. A következmény pedig az lesz, hogy az ember fáradt lesz egész nap, és mind az alvás, mind pedig az ébrenlét nehézséget fog okozni számára. Mindezek miatt a közérzete is rosszabb lehet, nehezebben fog tudni koncentrálni, hányinger, gyomorémelygés alakulhat ki.

Az alvás fázisai

Az alvásnak az éjszaka folyamán különböző fázisai vannak, melyekre más és más jellemző. Ha az alvás folyamán mérjük a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust és a légzés mélységét és frekvenciáját, az alvás különböző stádiumait tudjuk megkülönböztetni.

Mély alvás (NREM)
Az alvás kezdetén az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló, a szívritmus és a légzésszám azonban már csökken. Ezt az időszakot nevezzük gyors szemmozgás nélküli (angolul Non-Rapid-Eye-Movement, vagyis NREM) fázisnak. Az NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiaháztartása, ekkor pihen a testünk, tehát ez egy regenerálódási fázis.
Ezt a szakaszt további négy részre lehet osztani az alvás mélysége alapján.
NREM 1. fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, ez a szendergés fázisa. Az agyhullámok és az izmok tónusa lassul.
NREM 2. fázis: felületes alvási periódus, mely alatt a szemmozgás megszűnik, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus, az izomtónus és a testhőmérséklet csökken.
NREM 3. fázis: a középmély alvás, melyet rendkívül lassú agyhullámok jellemeznek. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
NREM 4. fázis: a legmélyebb alvás fázisa, ekkor láthatók a leglassúbb agyhullámok, ha az agy elektromos tevékenységét elektroenkefalográffal (EEG) vizsgálják. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit.
A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is. Ez a fázis az alvás idejének nagyobb százalékát teszi ki gyermekeknél, mint felnőtteknél, idős korban viszont az aránya csökken.

Paradox fázis - az álmodás fázisa (REM)
Az NREM fázistól jól elkülöníthető a REM (angolul Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) fázis, melynél a légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély, viszont az izomtónus átmenetileg megszűnik. A szemek gyors mozgást végeznek, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. A REM fázis ideje alatt álmodunk.
A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Az agyi véráramlás majdnem megkétszereződik a REM alvás alatt. A szakemberek úgy gondolják, hogy az aktív alvás periódusában tanulás is folyik. Az agy arra használja ezt az időt, hogy az éberen gyűjtött információkat feldolgozza, elraktározva azt, ami az egyén hasznára válik és eldobva, amire nincs szüksége.
A REM-fázis szakaszában az agy magasabb központjai folyamatosan dolgoznak, míg a NREM-fázis periódusában ezek a magasabb agyi központok kikapcsolnak. Alváskutatók úgy vélik, hogy a könnyű alvás segíti az agy fejlődését, mert az agy a REM-fázisban nem pihen. Néhány alváskutató úgy véli, hogy kisbabák esetén a REM-alvás alatt a fejlődő agy stimulálja magát, miközben hasznos képzeteket alkot, melyek az értelmi fejlődést mozdítják elő.
Ez az az időszak ugyanis, amikor az agynak a legnagyobb ütemben kell fejlődnie, és a csecsemők nagyon sokat alszanak és az alvási idejük egy részét aktív álomban töltik. Valószínűleg az agynak alvás közben is tovább kell működnie ahhoz, hogy fejlődhessen.

Hogyan váltakoznak a fázisok?
Az alvás során ezek a fázisok sorban követik egymást, és így alvási ciklusok jönnek létre. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, és egy éjszaka alatt négy-hat ciklus fordul elő. Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és például a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-REM, majd kezdődhet a következő ciklus.
A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre, ekkor fordulunk át a másik oldalunkra, azonban erre nem szoktunk emlékezni.
A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban, vagyis a legmélyebb alvás során felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan átesik a 3-2-1-REM fázisokon. Ahogy telik az éjszaka, a mély NREM fázisok hossza csökken, a REM fázisok hossza növekszik.

 

Alvászavarok

Egy felmérés szerint, amelyet az Egyesült Államokban késztettek, nem kevesebb, mint 70 millió amerikait érint a krónikus álmatlanság, valamint az alvási zavar problémája, ami évente átlagosan 16 milliárd dollárjába (ez a magyar költségvetés kétszázszorosa) kerül az egészségügynek, és 50 milliárd dollárnyi kárt okoz a termelékenység csökkenése miatt. Az anyagi jellegû "veszteségeknél" súlyosabb az, hogy a statisztikák szerint az összes modernkori baleset 15-30%-át az álmosság okozza!

Mi az alvászavar?
Alvászavarról akkor beszélünk általánosságban, amikor valaki nehezen alszik el, gyakran felébred álmából, felületes az alvása, reggelente fáradtan és „nyomottan” ébred.

Alvászavarok négy fő csoportra oszthatóak
o    Elégtelen alvás- inszomnia ( az elalvás és az átalvás zavara, alvásdeficit)
o    Túlzott aluszékonyság- hiperszomnia (pl. a napközben jelentkező alvásroham /narkolepszia/, a pszichológiai betegségekhez (pl. depresszió) társuló nappali aluszékonyság, továbbá az alvási apnoe).
o    Az alvás-ébrenlét zavara (a biológiai óra megzavarása, pl. gyors időzóna-változásakor vagy műszakváltáskor – fáziseltolódások).
o    Az alváshoz kapcsolódó működészavarok, és minőségileg kóros alvásesemények- paraszomnia (gyermekek éjszakai felriadása, ágybavizelése miatti felébredések, a felnőttek „lidércnyomásai”, az alvajárás-szomnambulizmus, az alkoholmérgezéssel járó kórosan kevés alvás felületes alvás túlsúllyal).
Alvászavart kiváltó leggyakoribb okok
o    A kényelmetlen ágy, izzasztó, szellőzést nem biztosító ágynemű, és a szoros éjjeli ruha!
o    A stresszes, aggódó állapot, félelem, depresszió
o    A váltott, éjszakai műszakok
o    A nehéz, zsíros és nagy adag vacsora fogyasztása
o    A refluxbetegség, a candidabetegség, székelési és vastagbél eredetű problémák
o    Az alkohol fogyasztása.
o    Az este fogyasztott kávé, erős tea.
o    A dohányzás.
o    A gyógyszerek mellékhatásai
o    A horkolással járó mikroébredések
o    A hormonális zavarok (pajzsmirigy, klimax)
o    A keringési zavarok, érrendszeri problémák, szívbetegségek
o    A túlsúly
o    Az erős bőrviszketéssel, fájdalommal járó betegségek
o    A légúti betegségek
o    A gerinc fájdalmai és az izületi fájdalmak
o    Gyakori vizelési inger és vizeletürítés
o    A fizikai és szellemi túlterheltség
o    A mozgásszegény életmód és természetes levegő hiánya
o    A környezeti hangártalmak, hangingerek
o    A folyadék (víz!) hiány


Alváshygiénés tanácsok


•    Tartson szigorú napirendet! Lehetőleg minden nap azonos időben keljen fel és feküdjön le, hétköznapokon és hétvégén egyaránt.
•    A rendszeres mozgás, sportolás javítja az alvás minőségét.
DE: Lefekvés elôtt 3-4 órával ne végezzen megerőltető testi tevékenységet, illetve intenzív sporttevékenységet!
•    A lefekvés előtti órákban ne fogyasszon erős, zsíros ételeket és alkoholt, és ne dohányozzon!
•    Korlátozza a koffeintartalmú italok (kávé, tea, kóla, kakaó) fogyasztását, különösen a késő délutáni és esti órákban!
•    Alakítson ki megfelelő elalvás előtti szokásokat! (Legyen rutinszerű a tisztálkodás, fogmosás stb.)
•    Fordítson figyelmet a megfelelő alvási környezet kialakítására (tiszta levegőjű, csendes, sötét szoba, szükség esetén füldugó, megfelelő páratartalom, megfelelő keménységű matrac és párna, természetes anyagokból készült ágynemű, hálóruha stb.)!
•    Az elalvást segítheti a könnyű, magas szénhidrát tartalmú vacsora, a meleg fürdő, a hűvös szoba (meleg paplannal), a relaxáció (pl. zenehallgatás, olvasás, relaxációs gyakorlatok végzése) és egy pohár tej.
•    A hálószobát csak alvásra és szexuális tevékenységre használja. Ne egyen, ne nézzen tévét, ne dolgozzon az ágyban!
•    Lehetőleg ne aludjon napközben, kivéve, ha speciális alvásproblémája miatt orvosa ezt kéri.
•    Ne feküdjön le túl korán, és ha fél órán belül nem alszik el (illetve felébred éjszaka és képtelen visszaaludni) keljen fel az ágyból, menjen át egy másik szobába, és ott olvasson, pihenjen. Ekkor ne egyen, ne igyon és ne dohányozzon. Csak akkor térjen vissza ágyába, ha már kellően álmos! Próbálja az ágyban töltött időt a tényleges alvási időre korlátozni.
•    Ébresztőóráját az éjszaka során tartsa hátrafordítva, s éjszakai felébredései során ne nézzen automatikusan az órára!