Mi van a batyunkban?

„Hát, tudja, vannak, akik sarokházat örökölnek a nagyszüleiktől, maga meg pont egy ilyen szembetegséget!?”

– mondta egy szemorvos, aki még fiatal koromban vizsgálta nagyapámtól öröklött szembetegségemet. Azóta sokszor gondolkodtam el azon, hogy mi minden mást „öröklünk” még felmenőinktől. Ezekkel leginkább akkor kezdünk el foglalkozni, amikor életvitelünkben, kapcsolatainkban vagy munkánkban kellemetlenséget okoznak, akadályoznak bennünket. Találkozhatunk családokban fokozott hajlammal különböző lelki betegségekre vagy több generációban is megjelenő függőségi problémákkal. De azt is megfigyelhetjük, hogy ahol a szülők elváltak, ott a gyerekek is könnyebben válnak el házastársuktól. Gyakran  láthatjuk azt is, hogy a gyermekek ugyanazt a hivatást választják, mint valamelyik szülő. Így alakulnak ki ügyvéd, orvos, asztalos, sírköves dinasztiák. Mindebből láthatjuk, hogy a gyermekek nem csak genetikailag örökölnek szüleiktől tulajdonságokat, hanem szüleik gondolkodásmódjának, értékrendjének, magatartásának és reakciómódjának megtanulása révén viselkedésmintákat is átvesznek tőlük. Modern korunk egyik fő problémája pont ez utóbbi területen észlelhető hiányossággal függ össze. Meg tudják-e tanulni a fiatal fiúk apjuktól, hogy  mit jelent férfinak lenni egy párkapcsolatban, apaként élni egy családban. Hisz társadalmunkban a felnövekvő fiúk vajmi kevés időt töltenek együtt az irodában vagy vállalkozásban dolgozó túlhajszolt édesapjukkal, aki a 10-11 órás munka után hazaérve, vacsorán kívül már csak arra vágyik, hogy leülhessen a TV elé bambulni, s eközben félig-meddig tudatosan próbálja  magában rendezni a napi történéseket.

Aztán a felnövekvő fiú ismeretek hiányában a saját családjában nem tudja, hogy legyen férj és apa. S ami talán még ennél is nagyobb probléma, hogy mivel nincs megfelelő értékrendje  és önbizalma, nem talál maga számára kitűzhető célokat, értékeket, amiért érdemes céltudatosan élni, illetve a kudarctól való félelem miatt nem mer kezdeményezni és egy sodródó,  üres életet él. A mai nagykamasz- és huszonéves generációban hány fiú éli így az életét. Felmerül a kérdés, a „megörökölt” hendikeppekkel, hiányokkal lehet-e kezdeni valamit, változhatnak-e a rossz magatartásminták. Vagy szenvedjük őket életünk végéig és még csak a sírba sem tudjuk őket magunkkal vinni, hanem továbbadjuk azokat gyermekeinknek. Van-e reménye értelmes életre annak a gyereknek, akinek alkoholista volt az apja? Betöltheti-e valaha valaki azokat a hiányokat, amelyeket szüleink okoztak az életünkben? Ki lehet ez? Sokszor  itt csúszunk el. Sokan a párjuktól várják, hogy minden lelki hiányukat betöltse, hiányérzetüket megszüntesse. Aztán, mivel nem teljesülnek a vágyaik, próbálják a másiktól kikényszeríteni azok betöltését. Így aztán megjelenik a kapcsolatban az agresszió. Sok feszültséggel terhelt, zaklatott, manipulatív kapcsolat születik így. Óhatatlanul előkerülnek a szülőktől tanult játszmák is. Párjukkal szemben a „se vele, se nélküle” érzés jellemzi ezeket az embereket. Így virágoznak a társfüggő kapcsolatok. Egyesek aztán szoronganak vagy depressziósak lesznek, mások alkoholba vagy más függőségekbe menekülnek, ismét másoknak kilyukad a gyomruk, bélgyulladásuk vagy daganatos megbetegedésük lesz. Biztos, hogy csak így lehet?

A 80-as, 90-es évek Németországában Bert Hellinger által elindított „terápiás” eljárás pont az ilyen családi kapcsolati problémákra visszavezethető, nem oldódó lelki panaszok megoldását célozta meg. Az ún. „Hellinger-féle családállítás” néven vált ismertté és söpört végig Európán, s jutott el a világ túlsó végébe is ez a módszer. Bert Hellinger csoportterápiás eljárásában  valószínűleg ötvözte, amit papi tanulmányai során a teológián, 16 éves dél-afrikai missziója alatt a zulu törzsi rituálékból, majd ezután pszichológiai- és pszichoterápiás tanulmányai során  elsajátított. Hellinger szerint minden család mögött valamiféle „közös családi lélek” áll, amely „intelligens (energia) mezőt" képez. A család feltérképezésekor a családtagokat képviselő  csoportból választott személyek ezzel a mezővel kerülnek kapcsolatba, és – mintegy médiumként – képesek reprodukálni, felidézni, amit az általuk megjelenített személy az adott  pillanatban érez. A felállítás célja, hogy a kliens felismerje a sorsszerűen bekövetkező családi helyzeteket és elfogadja, amit sorsa rendel. A Német Rendszer- és Családterápiás Társaság  véleménye szerint a Hellinger-féle családállítás megbízhatatlan és elégtelen terápia, amely ezoterikus-mágikus végzethitet közvetít, s amelyben a „megoldás" többnyire általános érvényű  tanácsokból áll (ld. „cold reading”1), amelyek nem veszik figyelembe a konkrét, valóságos személyeket, továbbá az eljárás pszichológiailag labilis kliensnél súlyos kárt is okozhat. Ezek  alapján mindenki eldöntheti, hogy igénybe vesz-e ilyen „segítséget”.

Akkor hát „kicsoda szabadít meg”2 bennünket ezektől a hiányoktól és kényszerektől, „az atyáinktól örökölt hiábavaló életmódtól”3. Csak az, akié a mindenség, aki független és szuverén,  aki szeretetével fel akarja szabadítani az embert a teljes életre, a Teremtő Isten. A hiányok pótlásában és felszabadításunkban persze igénybe vehetjük az Ő írott szavának és más benne  bízó embereknek a segítségét. Van lehetőség a változásra, a családi „átkok”, ártalmas hagyományok megtörésére az Ő segítségével. A változásnak azonban nem a másik emberben, hanem elsősorban bennünk kell végbemennie. Ennek pedig első lépése a „gondolkodásmódunk megváltozása”.

Dr Bajtsi Miklós
pszichiáter


1 Az ún. cold reading egy pár speciális technika használata, melynek segítségével jellemzően mentalisták, illuzionisták, jövendőmondók és
médiumok képesek részletes információkat meghatározni egy másik személyről, ezzel azt a látszatot keltve, hogy sokkal többet tudnak az
adott témáról, mint valójában. A cold reading egyik alapja a szelektív gondolkodás. Ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy az agy
figyelmen kívül hagyja a nem kívánt eredményt és a kívánatos bizonyítékra koncentrál. Így a technika alkalmazója nyugodtan használhat
általánosságokat, illetve valamennyit hibázhat is.
2 Pál apostol levele a Rómabeliekhez 7. rész 24.vers
3 Péter apostol első levele 1. rész 18.vers
4 Pál apostol levele a Rómabeliekhez 12. rész 2.vers